Finn receptek

Karácsonyi glögi

A glögi a hagyomány szerint Svédországból származik, ami szó szerint "forró parázs" jelentéssel bír. Ez azt fejezi ki, hogy télen a nagy hidegben mennyire vágyik az ember a melegségre. Elkészítése egyszerű:

Hozzávalók

  • 3 dl víz,
  • 1 rúd fahéj
  • 5 db szegfűszeg
  • egy kis darab szárított gyömbér
  • 1/2 teáskanál kardemum-mag
  • reszelt narancshéj
  • 3 dl erős ribizli, szörp vagy vörösbor
  • 5 dl más gyümölcslé, pl. almalé, szőlőlé
  • fehér vagy barna cukor
  • A poharakba mazsola és manduladarabok.

Elkészítése

A gyömbért reszeljük le. Forraljuk fel a vizet és a fűszereket. Kb. fél órán át igen lassú tűzön főzzük. Szűrjük át, a fűszereket dobjuk ki.

Öntsük a fűszeres lébe a ribizliszörpöt és az almalevet, ha szükséges ízesítsük cukorral. Forraljuk fel még egyszer, csak ekkor adjuk hozzá a bort is.

Mindegyik pohárba öntsünk a forró italból és tegyünk a poharakba ízlés szerint mandulát és mazsolát.

Karácsonyi mézeskalács (Piparkakku)

Hozzávalók

  • 1,5 dl méz
  • 2 dl cukor
  • 25 dkg vaj vagy margarin
  • 3 teáskanál fahéj
  • 3 teáskanál gyömbér
  • 3 teáskanál narancshéj reszelve
  • 1,5 teáskanál szegfűszeg
  • 2 tojás
  • 2 teáskanál szódabikarbóna
  • 2 teáskanál sütőpor
  • 9 dl liszt
  • Díszítéshez: tojásjehérje, kb 2 dl porcukor

Elkészítése

Forraljuk fel a mézet, a cukrot és a vajat, valamint a fűszereket egy lábosban. Hagyjuk kihűlni.

Adjuk hozzá a tojást és a liszt-sütőpor keveréket. Egyenletesen dolgozzuk el a kezünkkel vagy fakanállal, és pihentessük hideg helyen kb. 8 - 12 órát.

Először a tésztából vegyünk egy kis darabot és azt formázzuk meg. Egy lisztezett gyúródeszkán kinyújtjuk igen vékonyra, 3 mm-nyi lappá, lehetőleg kevés lisztet használjunk a nyújtás során. Ebből a lapból aztán kölönböző formákat készíthetünk.

Süssük ki őket 180 fokon 10 - 15 percig.

Szauna

Finn gőzfürdő, amely 3 helyiségből áll: öltöző, zuhanyozó és maga a szauna, amelyben szaunakályhán (kiuas) kövek forrósodnak. Ezekre a kövekre "dobják a vizet" (löyly). Ettől párás meleg és forróság keletkezik, amely elérheti a 120 C-t is. Az eredeti szauna fával fűtött volt, de ma már sok szaunát villannyal fűtenek. Legideálisabb szaunázni Finnországban a tavak partján, ahol szaunázás után azonnal a hűs tóban lehet lehűlni és úszkálni. Szaunázás után célszerű folyadékot fogyasztani, leginkább sört. A tipikus étel szaunázás után a "saunamakkara", amely hasonlít a magyar szafaládéra, s ezt kandallóban tűz felett nyárson sütik.

Sisu

A finnek hasonlóak a fenti képen látható, a kövek között is megélő virágokhoz. A kemény, zord környezet az évszázadok során megedzette őket és kitartással, szívóssággal a mai életszínvonalra emelkedtek.

Sokan azt hiszik, hogy ez teherautó márka vagy egy torokcukorka neve, pedig ez egy nehezen lefordítható szó és sokkal fontosabb dolgot jelent: kitartást, szorgalmat, makacsságot, amelyet sokan a finnek sikerei titkának tartanak.

Ryjy

Csomózással készülő, népi ihletésű faliszőnyeg. A leghíresebb ryjy-t Akseli Gallen-Kallela (híres finn festő) készítette, a címe: Láng (Liekki).

Ruska aika (finn őszi szín orgia)

Északi tájakon ismert természeti tünemény ez az ősszel bekövetkező színkavalkád. A falevelek lehullás előtt a sárga, piros és barna ezernyi árnyalatában pompáznak, amely jelenség az éjszakai fagyok és a levelek klorofill tartalma együttes hatásával vannak összefüggésben.

Kávézás

A finn kávézási szokások eltérnek a magyarokétól. Nem presszó kávét isznak, hanem híg kávét készítenek s ebből több csészével is megisznak. Tejet, tejszínt, cukrot használnak ízesítésre és a kávézás elmaradhatatlan velejárója a sütemény. A kávézás fő ideje délután 5 óra, amely eltarthat akár fél óráig is. A finnek nem sietnek és szeretnek közben hosszasan elbeszélgetni.

Síelés

Finnországban a síelés valójában sífutást jelent, amely nagy népszerűségnek örvend. Az első hó leesése után a kivilágított futóösvényeken géppel lerakott nyomokon lehet űzni ezt a sportot.

Ezer tó országa

Finnországot az "ezer tó országának" szokták nevezni, ám csak kevesen tudják, hogy milyen pontatlan ez a szófordulat. A legfrissebb tudományos módszerekkel elvégzett számítások szerint Finnországban 187888 tó, 98583 sziget (a tengeri szigeteket nem számítva), 647 folyó és 81000 tengeri sziget van.

Mikulás

A Mikulás Finnországban él, fenn északon, a Lappföldön. Akarsz karácsonyra levelet kapni tőle? Írj neki levelet, mutatkozz be és kérj tőle karácsonyi meglepetést! A Mikulás címe: Joulupukki, Korvatunturi, FIN-99999 Lappi, Suomi - Finland.

Kutya kultusz

Érdemes megismerkedni finn kutyafajtákkal: lapp rénszarvasterelő (Lapin porokoira), finn spicc (Suomen pystykorva), karéliai medvevadász (Karjalan karhukoira), finn kopó (Suomen ajokoira), norbotteni spicc (Pohjan pystykorva). Finnországban alakult meg 1889-ben Skandinávia legelső kutyaszövetsége. Talán emiatt is tartanak sok kutyát. E jószágokat annyira szeretik, hogy nemcsak nevet, hanem névnapot kaptak a négylábúak. Íme néhány név és névnap: Assi (szept. 16.), Dina (nov. 12.), Edu (dec. 2.), Halli (márc.1.), Kikka (febr.1.), Nalle (júl.21.), Peppi (szept. 27.), Riki (márc.6.), Pörri (júl.30.), Tatu (dec.11.), Viri (jan.25.).

Ahvenanmaa szigetvilága

Finnországhoz tartozik Ahvenanmaa, svédül Aland szigete, amely Finnország és Svédország között helyezkedik el.1921-es népszövetségi határozat szerint Finnországhoz tartozó autonóm terület. Közigazgatási nyelve a svéd, az ingatlanvásárlási joghoz 5 évi ottlakás és svéd nyelvtudás szükséges. Saját parlamenti képviselője ül a helsinki parlamentben, saját zászlaja és bélyege van, lakói nem teljesítenek katonai szolgálatot.

Vallás

A legnagyobb vallás a luteránus (evangélikus), amelyet a lakosság majdnem 90%-a követ, 1% körüli a görögkeleti hívők aránya és egyre nő azok száma, akik nem tartoznak egyik egyházhoz sem. A képen látható a helsinki luteránus nagytemplom.